Esik az eső, nincs internet 

Két nappal ezelőtt Székelykeresztúron nem volt víz, valami javítások miatt elvették, ilyenkor pár nappal azelőtt értesítik a városlakókat, hogy ezen a napon, a következő időpontokon belül szünetel a vízszolgáltatás. Ezekre az időpontokra még rá kell számolni plusz – mínusz 2 órát és máris valós időtartamot kapunk. Szóval hétfőn otthon nem volt víz a megígért időben. Ennek okaként több Facebook posztot is olvastam, amelyben az emberek dühösek voltak, szidták a rendszert. Szidtam én is eleget, csapkodtam, dühöngtem a nyár elején, amikor hasonló gondokkal küzdött a város.

Székelykeresztúr 

Piciny témaváltás a következőkben: Benin, az ország, ahol jelen pillanatban élünk az egyenlítőtől nem messze terül el, tehát a trópusi éghajlatra jellemző az időjárás. Jelen pillanatban ősz van, ám ez nem azt jelenti, hogy kiülünk a dombtetőre és onnan nézünk szerte szét a kellemes 15 fokos időben. Ez Beninben annyit jelent, hogy annak ellenére, hogy sokat esik, nagyon meleg van és magas a páratartalom. Néha picit lehűl az idő, ez azt jelenti, hogy már nem állva izzadunk, hanem mondjuk tettünk két lépést az utcán vagy megvert az eső. Tehát még mindig nagyon meleg van. Viszont folyamatosan beborul, pár napja meg esik. Tegnap délután megállás nélkül zuhogott az eső, ami nem csak azért rossz nekünk, mert lassan vagy éppen sehogyan sem száradnak a kézzel centrifugált ruháink, hanem azért is, mert kiszámíthatatlan időre nincsen áramunk, internetünk vagy vizünk.

Borult ég a kertünkben 

Sajnos nekünk senki nem szól arról, hogy este 8 órakor elveszik az áramot és éppen zuhanyzás közben ér a sötétség, szerencsére Csiki Réka éppen a szobában tartózkodott, így nem kellett sokáig visítoznom. Vagy ne is beszéljünk az egyetlen gyertyánkról, aminek szúnyogirtó hatása van, tehát képzelhetik milyen szag lehet a nappaliban. De a legjobb az, amikor hirtelen elveszik a villanyt és mindenikünk telefonja, gépje éppen lemerülőben van. Tiszta horrorsztorinak tűnt a legelején, de már nem az. 

Mesi ilyenkor egy kempingben érzi magát, én nagyon szeretek sátrazni, tehát osztom az ő véleményét, nem beszélve arról, hogy az ágyunk olyan, mint a gyerekkorunkban elkészített sátrak. Csiki Rékának ez megszokott, náluk Csíkszentmártonban hasonló a helyzet, sőt náluk még másnap sincs áram, Attila annyit mondott, hogy kommunizmusban nőtt fel és ez természetes neki is. Valószínűleg, hogy nekünk az Y generációnak ijesztő első megélésre a szituáció. De megszokjuk.

Mesi szobája 

Az itteni embereknek ez már teljesen természetes, a klinikán nincs áram bevezetve. Egy generátor működik, ha éppen az ECO gépre van szükség, vagy, ha éjszaka szülés van.

Azt hiszem én is fogok rajzolni egy polcot magamnak és arra fogom vezetni az igazán fontos és pótolható dolgokat, aztán, ha valamiben hiányt szenvedek vagy elveszítek, akkor a polcom szerint fogom kezelni a megélt nehézséget.