Üdv világ,

Gagyi Réka vagyok, az Erdélyi Ifjúsági Egyesület programkoordinátora. A munkahelyem neve is egyértelműen mutatja, hogy erdélyi vagyok. Székelykeresztúron nőttem fel, de most valami távoli témáról szeretnék írni, valami olyanról, ami tőlünk-székelyektől távol áll, sőt ismeretlen.

Egyesületünk nemzetközi projektekkel foglalkozik, rendeszeresen pályázunk az Európai Unió által meghirdetett lehetőségekre, foglalkozunk helyi gyermekekkel és fiatalokkal, rendeszeresen foglalkoztatjuk a helyi lakosságot különböző tevékenységeinkkel a külföldi és keresztúri önkéntesek segítségével. Már 4 éve folyamatosan vannak EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) önkénteseink Európa több országából. Nagyon sok fiatalt fogadunk ifjúsági cserékre, és még több fiatalt küldünk, úgy képzésekre, mint más Erasmus + lehetőségekre. 

2015 őszén egy Brüsszelben leadott pályázatunk pozitívan lett elbírálva az Erasmus + végrehajtó iroda által. A pályázat címe „Bridging Europe and Africa - Social Initiative”,  Áthidalva Európát és Afrikát – Szociális kezdeményezés. Négy ország, négy szervezet és nagyon sok ember. Portugália, Zöld-fokiszigetek, Benin és Románia közös célként tűzte ki, hogy segítsen Afrika és Európa között több lehetőséget állítani, segítsen a kapcsolatot építeni, szociális és ifjúsági téren.

A program során afrikai fiataloknak volt lehetőségük ellátogatni Portugáliába és Romániába, illetve nekünk és portugál partnereinek, hogy Afrikába látogassanak pár napra. A legnagyobb megmozdulása a projektünknek az a 6 hónapos EVS önkéntes program a Zöld-foki szigeteken, ahol 4 portugál fiatal segít helyi problémás fiatalokat foglalkoztatni, illetve az ottani természetvilág védelmét is erősítik. Mind ez idő alatt 3 székely lány Beninben önkénteskedik. Kettejük végzettségük révén került kapcsolatba a programmal. Ők a Minangan egyesület által működtetett szülőotthonban segítenek. Egyikük, azaz én: a gyerek tevékenységeket vezetem, szeretném, ha létrejönne egy „Nagy testvér” program, valamint bekapcsolódni az itteni egyesület más féle programjaiba és azok láthatóságát szorgalmazni.

Blogomban olvashatóak lesznek afrikai mindennapjaink örömei, sérelmei, félelmei. Igyekszem bemutatni az ittlétünket, olyan szemmel, amilyen szemmel legtöbbünk figyelné.